A tanári záróvizsga osztatlan tanári képzésben

A tanári záróvizsga részei és tartalma

a. A tanári szakdolgozat bemutatása és védése

A tanárjelölt röviden (kb. 15 percben) összefoglalja, bemutatja a dolgozat tartalmát, majd a bírálatokban megfogalmazott kérdésekre részletes választ ad. A bizottság tehet fel további kérdéseket is, ha azt szükségesnek tartja.

b. Portfólió bemutatása és védése

Az 1. § a)–d) pontja szerinti tanárképzésben a záróvizsga része a képzés során készült, a szakmai gyakorlatokat is bemutató és feldolgozó, a tanárjelölt felkészülését, saját fejlődését értékelő dokumentumgyűjtemény, portfólió, amely a tapasztalatok neveléstudományi szempontú, tudományos alaposságú bemutatása, elemzése és értékelése. Bizonyítja, hogy a hallgató képes önreflexióra, a képzés különböző területein elsajátított tudását integrálni és alkalmazni, a munkája szempontjából meghatározó tudományos, szakirodalmi eredményeket, továbbá a tanítás vagy a pedagógiai feladat eredményességét értékelni.

c. Komplex szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga célja annak feltérképezése, hogy a jelölt hogyan, milyen színvonalon tudja kiterjedt pedagógiai-pszichológiai és szaktárgyi-diszciplináris tudását az iskolai oktatás gyakorlatában alkalmazni. A képesítő vizsga összhangban van a tanári képesítési követelményekkel. A tanári záróvizsga rendszertani helyét és szerepét a Felsőoktatási Törvény és a vonatkozó rendeletek (8/2013. (I. 30.) EMMI) jelölik ki és a Tanárképző Központ képzési programjával a következő kritériumok mentén minősíti a tanárjelöltek felkészültségét a komplex vizsgán nyújtott teljesítmény alapján: – a pedagógia és a pszichológia alapvető elméleti kérdéseiben való jártasság, – a pedagógiát, pszichológiát, valamint a saját szaktárgyat érintő aktuális kérdések iránti nyitottság, tájékozottság mértéke, – az önálló vélemény és a mellette történő érvelés szakmai szintje, – pedagógiai helyzetek elemzésének, értékelésének képessége, – a szaknyelv használata, – a mondanivaló strukturálásának képessége.

A komplex szóbeli vizsga témaköreit a Tanárképző Központ- és a szakterületi képzésért felelős tanszékek oktatói közösen dolgozzák ki és a Tanárképző Központ teszi közzé a honlapján, a részletesen kifejtett tanulmányi és vizsgakövetelményekkel együtt.

A tanári záróvizsga lebonyolítása és eredménye

1. A tanári záróvizsga bizottsága

A bizottság az elnökön kívül – aki a neveléstudomány, a lélektan vagy az adott szakképzettséghez tartozó tudományterületek minősített, vezető oktatója – tagok a pedagógia, a pszichológia és a tantárgy-pedagógiák tudományterületeinek oktatói valamint a külső bázisiskolák mentortanárainak képviselői, továbbá tag lehet a jelölt témavezetője és a bíráló.

2. A tanári záróvizsga lebonyolítása

A tanári záróvizsga megszervezése és lebonyolítása a Tanárképző Központ feladata.

3. A tanári záróvizsga nyilvános.

4. A tanári záróvizsga eredménye osztatlan tanárképzés esetén 

A tanári záróvizsga (TZV) összesített (átlagolt) érdemjegyét alkotó rész-érdemjegyek (egyenlő súllyal):

1. a tanári szakdolgozat (SZD) bemutatása és védése (érdemjegyét a záróvizsga bizottság állapítja meg a védés és a témavezető valamint az opponens által javasolt érdemjegyek alapján)

2. a portfólió bemutatása és védése (PF) (értékelője a tanári záróvizsga bizottság)

3. a szóbeli vizsga, azaz a tanári záróvizsga során elhangzott szóbeli felelet értékelése (értékelője a tanári záróvizsga bizottság) (SZV)

Osztatlan tanárképzés esetén TZV = (SZD + PF + SZV) /3

Amennyiben a részjegyek közül bármelyik elégtelen, akkor a tanári záróvizsga is elégtelen.

Az ismételt tanári záróvizsga során az elégtelennel minősített összetevőt kell megismételni.